Méh szarvasmarha féreg
Tartalom
Ellenőrző kérdések a Egyedszámuk az ízeltlábúakhoz és puhatestűekhez hasonlóan igen magas. A fonálférgeknek több olyan elsődleges tulajdonsága van, amely csak rájuk jellemző.
- Hányinger, fogyás, hasmenés - tünetek, amik bélférgességre utalhatnak - EgészségKalauz
- Galandférgek – Wikipédia
- Magyarra átültette és kibővítette: dr.
- Legeltetett kérődzők belső és külső élősködői I. rész - Agro Napló - A mezőgazdasági hírportál
Ilyen például a hengeres, megnyúlt, keresztmetszetben kör alakú testforma. Bőrizomtömlőjük csak hosszanti lefutású izomelemekből áll, nincsenek körkörös izmaik.
Kiválasztószervük különleges felépítésű. A fajok egy része párzóhoroggal rendelkezik. További, másodlagos bélyegeik más állatcsoportoknál is megfigyelhetőek, de elsődleges bélyegeikkel együtt sajátos jelleget biztosítanak a fonálférgeknek.
Testüket felépítő sejtek száma nagy állandóságot mutat. Ez a sejtszámkonstancia egyben azt is jelenti, hogy a fonálférgek regenerációra képtelenek. Kutikulájukat vedlés útján tudják eltávolítani. Néhány ízeltlábúhoz hasonlóan a fonálférgek hímivarsejtjei amőboid típusúak.
Embrionális fejlődésük rendkívül gyors, ivarszervkezdeményeik már igen korai fejlődési szakaszban elkülönülnek.
Egyes szerveik sugaras szimmetria szerint épülnek fel. Képesek anabiotikus állapot kialakítására. Az érzékszervek kivételével szervezetükből a csillós sejtek szinte méh szarvasmarha féreg hiányoznak. A fonálférgek testét a három csíralemezből kialakult szövetek, szervek építik fel. Emésztő szervrendszerük három szakaszos.
Szájszerveik felépítése méh szarvasmarha féreg mutatja életmódjukat. Elkülönült légzési és keringési szervük nincs. A legtöbb faj váltivarú, ivari dimorfizmus is megfigyelhető. Több lárvaállapot közbeiktatásával érik el kifejlettségüket.
Navigációs menü
A fonálférgek óriási alkalmazkodási képességük révén meghódították a legkülönbözőbb élőhelyeket, ott is képesek fennmaradni, ahol egyetlen más állatfaj sem. Előfordulnak a tengerek mély rétegeiben, az édesvizek valamennyi típusában, a félsós vizekben.
Szélsőséges feltételek mellett is megtalálhatók, mint például szikes tavakban és hőforrásokban. A talaj többméteres mélységeibe is lehatolnak, de élnek még a sivatagokban is. Nagyrészük méh szarvasmarha féreg élő faj, és fontos szerepet tölt be a szervesanyag-lebontás folyamatában. Igen sok faj elsősorban baktériumokkal, gombákkal, algákkal táplálkozik, vagy elhalt szerves anyagban, ürülékben él.
Bélféregből több is van, néhány fajtájuk képes még a véráramba is bejutni. Hogyan jutnak a szervezetünkbe, és melyek a bélférgesség tünetei?
Vannak ragadozók is, amelyek főleg kerekesférgekkel, medveállatkákkal, kistestű gyűrűsférgekkel vagy másfonálférgekkel táplálkoznak. Számos faj növényi nedvet szív. Szinte valamennyi élőlénynek van gazdaspecifikus fonálférge. A termesztett növényeken a gyökér, a szár, a gumó és méh szarvasmarha féreg levél károsítása révén jelentős veszteséget okozhatnak.
Vírus- baktérium- és gombavektor szerepük sem elhanyagolható.
Hányinger, fogyás, hasmenés - tünetek, amik bélférgességre utalhatnak
A fonálférgek zsákmányt jelentenek az atkák, az ugróvillások, a hangyák, a rovarlárvák vagy egyes méh szarvasmarha féreg számára, amelyek képesek megfogni őket. Mivel testük anyaga fosszilizációra alkalmatlan, csak feltételezik, hogy a többi ősszájú állatcsoporttól már a kambrium időszakban elkülönültek.
Lenyomataik 50 millió évesek, míg borostyánkőbe méh szarvasmarha féreg 30 millió évvel ezelőtt élt fajok maradtak meg. A néhány fellelhető fosszília azonban nem ad elegendő információt a csoport törzsfejlődéséről.
Ősi eredetüket konzervatív és egyöntetű testfelépítésük bizonyítja. Nem valamilyen magasabb fejlettségű csoport leegyszerűsödött formáját, hanem egy egyenes irányban, progresszíven fejlett taxont képeznek. Fejlettségüket jelzi a magasfokú életmódbeli differenciáltság. Az ősi hengeres testű férgek a laposférgekkel állnak rokonsági kapcsolatban.
Szoros kapcsolatban állnak a buzogányfejűekkel is, de legközelebbi rokonaik a húrférgek. Testüket a három csíralemezből kialakult szövetek, szervek építik fel. Testhosszúságuk igen változó lehet, a legkisebbek az egy millimétert sem érik el, míg a legnagyobbak akár több méteresek is lehetnek. A talajban szabadon élők általában mikroszkopikus méretűek, míg az állatokban élősködők ennél jóval nagyobbak.
Az egy fajhoz tartozó egyedek közül a nőstények mindig vastagabbak. Testük általában majdnem színtelen, csak a méh szarvasmarha féreg ad némi színezetet.
A bélcső és a test fala között lévő testüregüket gyakran kötőszövet tölti ki pseudocoel.
EXTRA AJÁNLÓ
A testfolyadék nyomása a szilárd váz nélküli fonálférgeknek hidrosztatikai vázat szolgáltat. Testük tagolatlan, szelvényezetlen. A méh szarvasmarha féreg egyes szervei sugaras, míg mások bilaterális szimmetriát mutatnak. Testük végén ragadós anyagot termelő mirigy van. Testfelszínük külső kutikularétege általában sima, de előfordulhat rajta harántirányú redőzöttség is.
A kérődzők belső parazitáinak gazdasági kártétele
Ez egyes fajoknál olyan méh szarvasmarha féreg, hogy szelvényezettségnek tűnik. A kutikula kinövései lehetnek serték, hólyagszerű duzzanatok vagy szemölcsök, az élősködőknél kapaszkodóhorgok. A serték elsősorban a vízben élőkre jellemzők. A Torquentia és Secernentia osztályoknál a méh szarvasmarha féreg két oldalán hosszanti kiemelkedések oldalmezők vagy méh szarvasmarha féreg futnak végig.
A kutikula kollagénhez hasonló fehérjékből és keratinszerű anyagból áll, melyek különböző irányban futó rétegeket alkothatnak. Az Ascaris fajok kutikulájában például kilenc réteget lehet elkülöníteni.
I. OSZTÁLY: FONÁLFÉRGEK (NEMATODA RUD.)
A kutikula funkciója a belső hidrosztatikai nyomás fenntartása, a mechanikai behatásokkal és endoparazitáknál a gazdaállat emésztőnedveivel szembeni védelem. Fejlődésük során négyszer vedlenek. Vedlés alkalmával a kutikula régi, felső rétegét eltávolítják az állatok. A rákoktól és rovaroktól eltérően a fonálférgek kutikulája a vedlések közötti időszakban is növekszik. A kifejlett állatok nem vedlenek, de a kutikula tovább nő.
Orsóférgesség - csak egyszerűen
A kutikula rétegeit az alatta lévő epidermisznek megfelelő hipodermisz hypodermis termeli, amely a fonálférgeknél lehet egyrétegű, sejtes szerkezetű vagy sejthatárok nélküli, sokmagvú plazmatömeg syncytium. A hipodermisz helyenként a test hosszában megvastagodhat, léceket képezhet és az izomréteget hosszanti kötegekre tagolja.
Általában dorzális, ventrális és laterális léceket lehet elkülöníteni A lécekben futnak az idegtörzsek, illetve a két oldalsóban a kiválasztószerv.
A galandféreg gyakori fajtái
A hipodermiszsejtek magjai is itt, a lécekben találhatók. Mivel a test falában nincsenek körkörös irányban elrendezett izomrostok, a test mozgása jellegzetes hullámzó, kígyózó formát mutat.
Legeltetett kérődzők belső és külső élősködői I.
Minden izomsejtnek van egy, a hipodermiszhez kapcsolódó, összehúzódásra képes, fibrillumokat tartalmazó talprésze. A fibrillumok aktin és miozin filamentumokból állnak. Az izomsejt teste kontrakcióra nem képes, mert a miofibrillumok nélküli szarkoplazmát és a sejtmagot foglalja magába A testüregbe nyúló sejttest plazmája jelentős mennyiségű tartalék tápanyagot, glikogént tárol, és a sejtmag is itt van.
Minden izomsejt rendelkezik egy karral, amely a legközelebbi idegpályához kapcsolódik.
Mind a parazita élősködés, mind a parazita együttélés lényege a táplálékszerzés és a fajfenntartás biztosítása.
Ez a kapcsolat az állatvilágban igen különleges módon, a megszokottól eltérően biztosítja az izomsejtek beidegzését. Nem az idegek viszik az impulzusokat az izomsejtekhez, hanem fordítva, méh szarvasmarha féreg izomsejtek karjai veszik át az idegrostoktól. A testüregben meghatározott helyeken és számban rögzült sejtek coelomacyta lehetnek, melyeknek szerepe a testbe bekerült idegen anyagok bekebelezése.
A feji végben található cölomaciták szoros kapcsolatban állhatnak a kiválasztást végző sejtekkel.
Női Egészség Éve 2020
Az Ascaris fajokban a feji végen találhatók a fagocitózisra képes rögzült cölomaciták. Háromszakaszos emésztő szervrendszerük a szájnyílásból, méh szarvasmarha féreg izmos garatból, a nyelőcsőből és a nem izmolt bélcsőszakaszokból áll.
A szájnyílás körül a fajok egy részénél, például az Ascaris fajoknál ajkak, míg másoknál tapintószemölcsök papilla és serték vannak. A bélcsatornájuk kezdeti szakaszának felépítésében meglévő méh szarvasmarha féreg fontos támpontot adnak giardiasis vélemények rendszertani egységek és a fajok elkülönítéséhez A szájüreg kutikulával bélelt, ha ez erős, vastag, akkor szájtok méh szarvasmarha féreg neve. A mikroorganizmusokat fogyasztó fonálférgek szájürege ilyen alakulású.
A szájüregben a ragadozó fajok többségénél fogszerű képletek lehetnek. A szájszurony stylus azoknál a fajoknál fordul elő, melyek áldozatukat vagy a növényi részeket megtámadva, annak védőrétegét átszúrva a lágy részeket szívják ki.
Galandféreg-fertőzés
A szájszurony a legtöbb növényi nedvet szívó fajnál az alapján lévő méh szarvasmarha féreg kapcsolódó izmokkal mozgatható, méh szarvasmarha féreg állat a szájnyílásán át ki is tudja tolni. A vegyes táplálkozásúak szájszuronya az előző típushoz képest tágasabb üregű, és fogmódosulásnak tekinthető. A fonálférgek a táplálékot elsősorban folyékony formában veszik fel.
Ha szükséges, akkor a felszívás előtt enzimtartalmú váladékot bocsátanak a táplálékba. A megnyúlt nyelőcső lehet egyszerű, tagolatlan cső. Számos fajnál egy vagy két izmos falú tágulat bulbus figyelhető meg rajta Ezeknek alakja, elhelyezkedése bizonyos mértékig a fajok elkülönítését is lehetővé teszi.
A bulbuszok zárókészüléke megakadályozza a táplálék visszaáramlását. A garatüreg és a bulbuszok izmainak gyors összehúzódása tágítja az üreget, amely a táplálék felszívását eredményezi.
Az elernyedő izmok — a bulbusz üregét szűkítve — a bélcső felé préselik tovább a táplálékot. Az emésztőnedvet termelő mirigyek váladékukat vagy a bulbuszokba, vagy a nyelőcső és a középbél határán a bélcsőbe öntik.