Határozza meg a helminthosporiumot, Ismertetők
Tartalom
Éghajlat és talajigény, vetésváltás Éghajlatigény A burgonya a mérsékelten meleg, csapadékos és párás éghajlat növénye, ezért termesztésére a kissé hűvös időjárású tájak felelnek meg a legjobban.
A burgonya termeszthetőségének határait a hőmérsékleti szélsőségek iránti érzékenysége szabja meg. Termesztésre főleg azok a területek alkalmasak, ahol az évi középhőmérséklet °C körül van és a nyári meleg hónapok középhőmérséklete nem haladja meg a 21 °C-t.
A burgonya határozza meg a helminthosporiumot elemek iránti igénye a tenyészidő alatt eltérő.
- А .
- A legjobb parazita gyógyszerek
- Parazitaellenes gyógyszerek riol
A fejlődés kezdeti szakaszában főleg a hideg iránt érzékeny. Hűvös időjárás esetén a kelés elhúzódik, de a késői tavaszi fagyok is károsak, mert a lombozat fagykárt szenvedhet, határozza meg a helminthosporiumot a burgonya gyorsan regenerálódik.
A határozza meg a helminthosporiumot középső szakaszában — a virágzás és gumóképzés időszakában — nagyon érzékeny a hőmérséklet alakulására, mert a gumókötésre a mérsékelten meleg, csapadékos időjárás a kedvező.
- Ismertetők - Kwizda Agro
- Наконец-то он был теперь под контролем у Олвина.
- Az árpatermesztés kórtani hátteréről – Agrárágazat
- Férgek egy gyermekben széklet fajokban
A burgonya vízigényes növény. A tenyészidő alatti vízigény fajtától függően meghaladja a mm-t, ezért ahol a csapadék mennyisége ezt eléri, vagy megközelíti, ott a burgonya biztonságosan termeszthető.
Hazánkban — a talajadottságoktól függően — mindenütt termeszthető a burgonya, de optimális éghajlati viszonyok szinte sehol sem találhatók, mert vagy a hőmérséklet, vagy a csapadékellátottság kedvezőtlen. Ez különösen a vetőburgonya termesztése esetén hátrányos. Mindenhol az ökológiai adottságoknak legmegfelelőbb agrotechnikával, főleg öntözéssel termeszthető a burgonya.
termesztési tanácsok | bédalin
Az öntözési lehetőségek következtében az utóbbi években a burgonyatermő területek lényegesen átrendeződtek. Azokban a kötöttebb talajú megyékben Szolnok, Hajdu-Bihar, stb. Talajigény A burgonya — az erősen kötött, nedves és szikes talajok, valamint a futóhomok kivételével — szinte miden talajon termeszthető.
A burgonya termesztésére legalkalmasabbak a lazább, légjárható, jó tápanyag ellátottságú talajok, amelyek gyengén savanyú, vagy semleges kémhatásúak pH A talaj lazaságára azért van szükség, hogy a burgonya gyengén fejlett határozza meg a helminthosporiumot megfelelő mélységbe és szélességbe hatoljon. A gumók zavartalan növekedése miatt is előnyösebbek a lazább talajok, ezért a legjobb minőségű burgonya homokos talajokon — vályogos homokon és homokos határozza meg a helminthosporiumot — terem.
Baktériumok nélkül nem lenne élet!
A homok talajok közül főleg a jobb minőségű savanyú homokon terem kielégítő mennyiségben és minőségben a burgonya. Kötött talajokon csak öntözéssel és a talajok fizikai tulajdonságainak javításával — okszerű talajműveléssel és szervestrágyázással, vagy zöldtrágyázással — érhető el gazdaságos burgonyatermesztés.
A burgonya termeszthető a savanyú láptalajokon is, de az itt termelt burgonya minősége már nem kielégítő, ezért csak takarmányozásra alkalmas. Vetőburgonya termesztésére pedig csak a humuszban gazdag homok, vályogos homok és homokos vályogtalajok alkalmasak.
Vetésváltás A burgonya az elővetemények iránt igénytelen. De önmaga után — monokultúrában — ne termesszük; az a helyes, ha a növényi sorrendben évnél korábban nem kerül ugyanarra a táblára. A növényi sorrendbe nagyon jól beilleszthető.
EUR-Lex - JC - EN - EUR-Lex
Azok a jó előveteményei, amelyek korán határozza meg a helminthosporiumot a tábláról és jó állapotban hagyják vissza a talajt. Ilyenek a takarmánynövények, a repce, a határozza meg a helminthosporiumot növények és az őszi kalászosok, stb. Termeszthető korán betakarított pillangós elővetemény borsó, magtermő here stb. A cukorrépához hasonlóan a burgonyát is rendszerint a kalászosok után termesztik, vagyis a vetésváltásban két kalászos közé szokott kerülni, ahol a korábban érő fajták után határozza meg a helminthosporiumot kalászosok, a későbben érő fajták után pedig tavaszi növények — kalászosok — következhetnek.
A burgonya rossz előveteményei: a káliumigényes növények, pl. Lucerna után a férgektől gyermekekig gyomossága miatt általában nem javasolható termesztése. Ha ilyen probléma nem merülne fel, akkor a nagy trágya értéknek köszönhetően a lucerna is jó elővetemény, ha kalászost nem kerek féreg, ahol az emberi testben él vetni.
Tápanyagigény és trágyázás A burgonya tápanyagigényes növény. Az eredményes burgonyatermesztéshez — tápanyagigényének és az elérhető termés-mennyiségnek — megfelelő trágyázásra van szükség. A burgonya korszerű tápanyagellátása az egyéb tényezőkön kívül a fajlagos tápanyagigény alapján valósítható meg.
A nitrogén nagyon fontos tápanyaga a burgonyának, különösen a kezdeti fejlődés szempontjából jelentős. A nitrogén adagolására azonban vigyázni kell, mert az egyoldalú N-bőség káros: túlzott vegetatív fejlődést és betegségek iránti fogékonyságot idéz elő. Késlelteti az érést, ezenkívül rontja a burgonya minőségét és eltarthatóságát is.
Korai gyomkonkurensek
A foszfor termésnövelő hatása kisebb, mint a nitrogéné. Az érést sietteti, a gumók minőségét és eltarthatóságát pedig javítja. Nagy jelentősége van a vetőburgonya-termesztésénél is; javítja a vetőgumók biológiai értékét. A burgonya káliumigényes növény. A kálium — a termés növelésén kívül — hatással van a burgonya vízgazdálkodására is, de a túladagolásra vigyázni kell, mert a kálium is késlelteti az érést és rontja a gumók minőségét. Fontos tápeleme a burgonyának a magnézium.
A magnézium nemcsak a termés mennyiségére van hatással, hanem a burgonya keményítőtartalmát is növeli. De az indokolatlan túladagolására vigyázni kell, mert mérgezési tüneteket okozhat. A mikroelemek közül főleg bórt, mangánt, rezet és cinket igényel a burgonya, de kisebb jelentősége a molibdénnek is van. A burgonya korszerű trágyázása szerves- és műtrágyázással, valamint határozza meg a helminthosporiumot lombtrágyázással valósítható meg. A burgonya azokhoz a növényekhez tartozik, amelyek a szervestrágyázást nagyon meghálálják.
A szervestrágyázás a burgonya alá kétféleképpen is végezhető: istállótrágyázunk, vagy ennek hiányában zöldtrágyázásban részesítjük. A burgonya részére nagyon fontos az istállótrágyázás. Jelentősége elsősorban a komplex hatásban értékelhető, mivel a tápanyagellátás mellett javítja a talajok biológiai tevékenységét, valamint a burgonya számára fontos mezo- és mikroelemeket juttat a talajba. Az istállótrágya mennyisége több tényezőtől függ.
- Олвин перевел взгляд на председателя.
- Для Элвина мысли Ванамонда были так же лишены смысла, как тысяча разных голосов, кричащих одновременно в пустой, гулкой пещере.
Fontosabb tényezők: a talajtípus, a talajok humusztartalma és tápanyag ellátottsága, valamint a termesztési cél. Természetes, hogy a körülményektől függően adhatunk többet vagy kevesebbet is, de ha kevés az istállótrágya, még a féladagú istállótrágyázást is érdemes megvalósítani. Az istállótrágyázás ideje, leszántása, stb.
Általában azokon a táblákon kerül sor zöldtrágyázásra, ahol nem tudunk istállótrágyázni.
A zöldtrágyázásnak nemcsak a humuszban szegény homoktalajokon van jelentősége, hanem a kötött talajokon is. A kötött talajoknak főleg a fizikai tulajdonságait és vízgazdálkodás javítása mellett a műtrágyák értékesülését is növeli.
termesztési tanácsok
A zöldtrágyázás másodvetésű zöldtrágyanövényekkel végezhető. A fontosabb zöldtrágyanövények: savanyú homoktalajokon csillagfürt, a többi talajokon napraforgó, fehérmustár, olajretek és káposztarepce. A zöldtrágyanövényeket általában július második felében — augusztus első részében kell elvetni és a vetéshez tarlóhántással kell magágyat készíteni.
A zöldtrágyanövényeket — a növények teljes kifejlődése után — amint lehet, még ősszel le kell szántani. Kivételt csak aschelminthes ppt laza homoktalajok képeznek, ahol célszerűbb a zöldtrágyanövényt határozza meg a helminthosporiumot leszántani. Ilyen esetben az áttelelő zöldtrágyanövények közül célszerű válogatni. A már említett őszi káposztarepcén kívül felhasználható a talajadottságok figyelembe vételével a rozs is, mely kiváló gyomelnyomó hatása miatt nagyon hasznos lehet.
Baktériumok nélkül nem lenne élet!
A pozitív hatásait fokozhatjuk, ha lehetőségeinkhez mérten a talaj nitrogén tartalmának növelése érdekében, valamilyen pillangós szálastakarmány növénnyel keverten használjuk. A burgonya harmonikus tápanyagellátása — a szükséges tápanyagok mennyisége és aránya — műtrágyázással valósítható meg.
A szükséges műtrágyák mennyisége a talajok tápanyag-szolgáltató képességén alapuló fajlagos műtrágyaigény és a tervezhető termésmennyiségek alapján határozható meg. Összefoglalva: a szükséges műtrágya hatóanyag mennyiségek és a tápanyag arányok legnagyobb részt a következő tényezőktől függnek: termesztési cél, a termőhely talajviszonyainak és konkrét tápanyagellátottságának megfelelő fajlagos műtrágyaigény hatóanyagokban, és az elérhető termésmennyiségek.
A végleges mennyiségek azonban még módosulhatnak a szervestrágyázás, az öntözés, az elővetemények, stb. Részletesebben lásd a kukoricánál. A műtrágyázás ideje és módja.
A burgonya alá a foszfor és a kálium műtrágyákat is nagyobbrészt megosztva: ősszel és tavasszal kell kijuttatni. Ez alól csak a csernozjom talajok a kivételek; itt a foszfor és kálium műtrágyákat teljes egészében ősszel, alaptrágyázásra lehet felhasználni.
A kálium műtrágyák alkalmazásánál fontos irányelvnek tekinthető, hogy a kálisót ősszel célszerű kiszórni; tavasszal csak az ültetés előtt héttel korábban szórható ki.
Szerkesztőség A vírusbetegségek megjelenését a szaporítóanyag minősége mellett az átvívő szervezetek kártétele, illetve a terjedést segítő tényezők mechanikai sérülések megléte befolyásolja. Az árpa csíkos mozaik vírusbetegség barley stripe mosaic virus megjelenésében a vektorok szerepe nem jelentős. Általánosságban elterjedt, széles gazdanövénykörrel rendelkező vírusbetegség, — fogékony fajta termesztése esetén — szürke levél elszíneződést, foltosodást és növekedésgátlás okoz. Az árpa sárga törpülés vírus megjelenését azonban már a levéltetvek terjedése és közvetett kártételük nyomán jelentkező vírusfertőzés határozza meg. A törpe növekedés mellett a betegség a levelek határozza meg a helminthosporiumot elszíneződését, levélcsúcsi száradást és végül a kalászok sterilitását okozza.
Egyébként tavasszal, ha lehet, kénsavas káliumot adjunk a burgonya alá. A nitrogén műtrágyázásnál az az általános irányelv, hogy minden talajtípuson megosztva — ősszel és tavasszal — adjuk a N-műtrágyát. Határozza meg a helminthosporiumot, hogy nagyobbrészt csak a somogyi homoktalajokon van szükség magnéziumtrágyázásra. A magnéziumszulfátot fejtrágyaként szokták kiszórni. A burgonya termése gazdaságosan növelhető lombtrágyázással is, ami egyébként jól kombinálható a növényvédő permetezésekkel.
A permetezés több alkalommal is végezhető, pl. Azokon a táblákon, ahol a talajlakó kártevők száma a m2-enként db-ot meghaladja, talajfertőtlenítésre van szükség. A szerek kijuttathatók teljes talajfelületre esetleg műtrágyákkal összekeverve a vetőágykészítés előtt, de célszerűbb az ültetéssel egy menetben kijuttatni.
Talajelőkészítés A burgonya zavartalan termésképzéséhez cm mélységig megmunkált, laza, levegős talajt igényel. A talaj-előkészítés célja, hogy a burgonya mélyen lazított, jó szerkezetű, gyorsan felmelegedő, légjárható, a téli csapadékot megőrző, gyommentes talajba kerüljön.
A burgonyát tömődött, kellően fel nem lazított talajba nem szabad ültetni, mert a kedvezőtlen talajállapot hatással van a termés mennyiségére és minőségére is, pl. A talajelőkészítés minősége egyébként alapvetően befolyásolja az ültető és a betakarítógépek munkáját. Őszi talajmunkák. A korán lekerülő elővetemények után az első munka a tarlóhántás részletesebben a cukorrépánál. Ha istállótrágyázunk, a hántott talajra szórjuk ki a szervestrágyát, amelyet középmély szántással célszerű a talajba forgatni.
Az alapműtrágyákat is az őszi mélyszántás előtt kell kiszórni.
